Utolsó előtti éjszakánkat szándékosan a Borgarfjörður vidékére szántuk, hogy másnap megcsodálhassuk a környék két legszebb vízesését, a Hraunfossar-t és a Barnafosst. Ahogy minden nap, most is még sötétben indultunk el - éjszaka egyébként újabb 15-20 cm hó esett, így lassabban is értük el a célunkat.

A Hraunfossar vízesések sorozata mely 900 méteres magasságból induló patakok és vízfolyások útja mentén találhatóak. A patakok forrásvidéke a Hallmundarhraun lávamező, amely a Langjökull gleccser alatt található vulkánok kitörései által keletkeztek.

A Hraunfossartól a patakok felsőbb, erős sodrású részen található a Barnafoss vízesés. A vízesés nevének jelentése a "gyermekek vízesése": a vízesés felett eredetileg egy kőhíd alakult ki, amelyen két gyermek megpróbált átkelni, de megcsúsztak és lezuhantak. Édesanyjuk bánatában szétverette a kőhidat, hogy többé ne fordulhasson elő ilyen szörnyű tragédia.

A vízesések után már Reykjavíkba tartottunk. Útközben többször megálltunk a havas tájat (és persze lovakat:) ) fotózni.

Kora délután értünk Reykjavíkba, itt leginkább sétáltunk, és gyors ebédünket fogyasztottuk el a megszokott kikötői hot-dogosnál (Baejarins Beztu Pylsur - www.bbi.is).

Még sötétedés előtt elindultunk Keflavikba ahol az utolsó éjszakánkat töltöttük. A téli izlandi fotóskörútunk ezennel végetért. 1970km-t autóztunk 7 nap alatt. Rengeteg új tapasztalattal, hasznos kapcsolatokkal és élménnyel gazdagodtunk, a túra tanulságait a következő blogbejegyzésben összesítjük. Most pihenünk egyet :)