Kevés hely van annyira mélyen az izlandiak szívében és emlékezetében, mint a Dél-Izlandon található Almannagjá (Þingvellir Nemzeti Park), amely nemcsak egy történelmi jelentőségű földtani csoda, hanem egy szenthely is. Az első telepesek tizenegy évszázaddal ezelőtt ezt a helyet választották a nemzeti gyülekezetük helyévé, hogy törvényt alkossanak és a vitás kérdéseket rendezzék, itt hozták meg a végső döntést a kereszténység felvételéről és a pogányság megszüntetéséről, itt ünneplik az izlandiak a nemzeti szuverenitásukat és függetlenségüket. Összességében tehát valószínűleg ez Izland legfontosabb helye.

Geológiailag az Észak-Atlanti törésvonal része

Almannagjá az Atlanti-óceán déli pólusa felé húzódó észak-atlanti törésvonal része. Az Almannagjá-szoros hossza nyolc kilométer, és az egyik leglátványosabb hely, ahol láthatjuk a tektonikus lemezek távolodását. (Évente 2 cm-t távolodnak egymástól a kőzetlemezek) A sétaút fölött tornyosuló sziklák hosszú és lenyűgöző földtani történetet mesélnek nekünk.

Almannagjá sötét történelme

A helynek azontúl, hogy szenthely, megvan a maga sötét történelmi szerepe is. A XVI. és a XVII. század között az Öxará folyón átívelő híd kiemelt része volt az izlandi igazságszolgáltatásnak. Itt fullasztották vízbe (Drekkingarilur) azokat a nőket, akiket házasságtörésen kaptak. Itt végezték ki a férfiakat is - őket leginkább akasztással. Amikor végigsétálunk a gyönyörű törésvonalban, gondoljunk az itt kivégzettekre, akik legtöbbször ártatlanul haltak meg, mivel a legtöbbjük nem volt bűnöző, hanem a nemi erőszak, a vérfertőzés, az erőszak és a tudatlanság ártatlan áldozata.

A szöveg eredeti forrása: HitIceland.com