Az F35-ös felföldi út ott kezdődik, ahol a legnépszerűbb izlandi turistaútvonal véget ér. A gejzír és a Gullfoss vízesés az utolsó állomás az aszfaltozott 35-ös úton, onnantól földúton folytatódik tovább, és megfelelően felkészített (összekerék-meghajtású kocsival) jármű nélkül tilos és nem is javasolt közlekedni rajta.

A Kjalvegur 168km hosszú és a második leghosszabb felföldi út Izlandon. Délről északi irányba az említett Gullfoss-tól indul, keresztbe szelve a 600-700m magas Kjölur fennsíkot a Langjökull és a Hofsjökull gleccserek között. Északon Blönduós település közelében ér véget.

Ha délről indulunk, már az út elején tapasztaljuk, hogy egy teljesen más jellegű tájra csöppenünk: kopárabb durvább gleccserfolyók szabdalta táj, de mégis számos izgalmat rejt. A Sandá gleccserfolyó elhagyása után rögtön tehetünk egy kis kitérőt az F335 útra (Hagavantsvegur) mely elvezet minket a Hagavatn tóhoz és mesés Nýifoss vízeséshez. Folytatva utunkat a Hvíta folyót átszelve a Hvítárvatn tóhoz érünk, mely a Hagavatnhoz hasonlóan gleccsertó és pompás panoráma tárul elénk a Langjökull gleccserre.

Következő úticélunk Kerlingafjöll (Öregasszony hegyei). Kb. 16km után kelet felé fordulva tegyünk kitérőt az F347-es úton. Gýgjarfoss vízesés mellett elhaladva érünk Ásgarður-ba, a kempinghez, mely kiváló táborhely a környék felfedezéséhez. Számos túraútvonal indul innen Hveradalirbe, a geotermikus mezőre, ahol iszapfortyogók és színpompás gőzölgő domboldalak között túrázhatunk.

Visszatérve a Kjalvegurra, kb 30 km- múlva érünk Hveravellirbe, az egyik legismertebb felföldi geotermikus területre, ahol még fürdőzhetünk is. Hveravellirnek az izlandi kultúrában és folklórban is kiemelt szerepe van, egy későbbi bejegyzésben erről részletesebben is fogunk írni.

Hveravellir után az F35-ös út viszonylag sík és kevésbé változatos tájakon kanyarog. 90 km-es táv után éri el az 1-es főútat. Említésre méltó hely a nagy kiterjedésű Blöndulón gleccser-tó, melyen a Blönduvirkjun vízerőmű működik.