Itt az ideje, hogy írjunk Izland legismertebb látványosságáról, a Gejzírről. Rögtön eloszlatva egy általános tévhitet, hogy a névadó "Nagy Gejzír"-t kitörni nem fogjuk látni, legalábbis hatalmas szerencse kell hozzá, hiszen kb. 7 évente aktív. Amit nap, mint látunk kitörni (12-15 percenként) az a kistestvére, és Strokkur névre hallgat. A Nagy Gejzír ha kitör, 70-80 méterre is képes emelkedni, a Strokkur mindössze "csak" 25-30 méteres.
Az ismert geotermikus terület ahol a gejzírek találhatóak, a Haukadalur (a hauka szó izlandiul sólyom, míg a dalur völgy jelentéssel bír) völgy, és annak ellenére, hogy több, mint 10000 éve aktív régió, a gejzír legkorábbi ismert említése 1294-es évekre tehető.
A gejzír működését a geológusok így magyarázzák: a gejzír pár tíz méter mély kürtőjében a vulkáni kőzetek melege hevíti fel a felszínről bekerült csapadékvizet. A kürtőben lévő vízoszlop fokozatosan felmelegszik. A mélyben lévő nagyobb nyomás alatt levő víz 100 fok fölött forr fel. Ha a vízoszlop legfelső része is eléri a forráspontot, a víz szinte robbanásszerűen gőz állapotba megy át, és kilövell a felszínre. A kilövellt víz lehűlve visszahull a kürtőbe, ahol a folyamat újra kezdődik. A gejzírek kitörései közötti szünetek hosszúsága az izzó kőzet belsejében levő folyamatoktól függ.
A gejzír kitörések gyakorisága tehát összefügg a mindenkori földmozgásokkal, földrengésekkel. Volt időszak, amikor a Nagy Gejzír is gyakrabban tört felszínre, pl. egy 1910-es földrengés után 30 percenként lövellt ki. A legismertebb kitörésének magassága 122m volt 2000-ben.
Manapság ez a látványosság vonzza a legtöbb turistát Izlandon, ezért aki napközben vagy csúcsidőben keresi fel, kissé csalódhat, mert őrületes tömegek állják körbe-körbe a Strokkurt - várva a kitörést.
A Nagy Gejzír legutóbb 2016 februárjában tört ki (de sajnos senki nem fotózta le :). A szomszédos hotelben vette észre az ott dolgozó hölgy. (cikk az eseményről: http://icelandmonitor.mbl.is/news/nature_and_travel/2016/02/21/rare_eruption_of_iceland_s_most_famous_hot_spring_g/)