[icelandmonitor.mbl.is]

A Reykjanes-félsziget valószínűleg a legalulértékeltebb területe Izlandnak. A legtöbb turista csak megérkezik Keflavíki reptérre és egyből elindul Reykjavík felé, pedig számtalan izgalmas látnivalót rejt a környék. Vegyük sorra őket.

1. The Icelandic Museum of Rock ‘n’ Roll

Keflavík ismert arról, hogy Izland számos népszerű zenekarának a szülővárosa, és gyakran nevezték "The Beatles Town" -nak. Ezért lett Keflavik az otthona az Izlandi Rock 'n' Roll Múzeumnak. A múzeum modern és érdekes. Az izlandi pop- és rockzene történetét mutatja, és azok számára is érdekes, akik nem feltételnl nagy rajongója a rockzenének.
http://www.rokksafn.is/en

2. Amerika-Európa Híd

Az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek határai a Reykjanes-félszigeten találhatóak. Ahogy a lemezek elmozdulnak (évente távolodik 2 cm-t), látható szakadások-törésvonalak keletkeznek a felszínen. A híd a törésvonal felett Sandvík közelében található és egyrészt szimbolikusan, de fizikailag is összeköti a két kontinenst.

3. Básendar

A Básendar egy kereskededőfalu volt, amelyet 1799-ben szökőár árasztott el. A történetírás szerint mindenki megmenekült, kivéve egy idősebb asszonyt. A romok még mindig láthatóak. Sandgerði-ből a Stafsnes felé vezető úton egy parkolóban hagyhatjuk az autót, és egy rövid sétával eljuthatunk Básendarhoz.

4. A Kék Lagúna

Izland egyik legismertebb turisztikai látványossága ez a termálfürdő, ahol a közeli geotermikus erőmű vizében fürödhetünk a fekete lávamezőn. fehéres kékes vize jót tesz a bőrnek, fehér iszappal kenhetjük be a testünket. http://www.bluelagoon.com

5. Lava Étterem

A Kék Lagúna épületében található Izland egyik legjobb étterme, a Lava Étterem, mely izlandi gasztronómiai különlegességeket kinál luxus körülmények között. http://www.bluelagoon.com/food-and-drink/lava-restaurant/

6. Gunnuhver geotermikus mező

Bugyogó iszapmedencékkel, forró vízzel, gőzzel és a különös kénszaggal, aGunnuhver az egyik legérdekesebb hely a Reykjanes-félszigeten. A legenda szerint a hely egy szellem után kapta a nevét, aki az egész területet kőrizte, amíg egy pap 400 évvel ezelőtt bele nem hajította az egyik forró medencébe.

7. Viking World

A Viking World egy múzeum egy gyönyörű épületben, Reykjanesbær szélén. A múzeumban egy hatalmas Viking hajót láthatunk, mely 1996-ban épült egy 9. századi viking hajó után. Az építész, Gunnar Marel Eggertsson 2000-ben elhajózott vele New Yorkba, a Leifur Eiríksson újvilág felfedezésének ezeréves ünnepe részeként. A múzeumban öt kiállítás, valamint játszótér és kis állatkert is található háziasított állatokkal. http://www.vikingaheimar.is

8. Brimketill

A Brimketill egy medence alakú sziklaformáció az óceán szélén, ahonnan lenyűgöző a kilátás az Atlanti-Óceánra. A másik neve: Oddnýjarlaug, mert a legenda szerint egy troll (Oddný) fürdött a medencében, és ott mosta a ruháit.

9. Barlangi óriás

Izland a népmesék országa. Rengeteg történet és mese szól trollokról és a rejtett emberekről, akik a sziklákon és hegyekben élnek. Az egyik ilyen lény egy barlangban él a Reykjanesbær kikötőjében, aki egy teljes méretű óriás.

10. Shellfish feast at Vitinn

A Reykjanes-félsziget évszázadok óta ismert a tenger gyümölcseiből készült ételeiről. Az egyik legjobb étterem ezek közül a Vitinn étterem Sandgerðiben. Nem egy felkapott és divatos étterem, de kiváló ételei vannak, és az izlandi friss kagylók közül a legszélesebb választékot szolgálják.kal várják az idelátogatót. https://www.vitinn.is/

11. Krýsuvíkurleið

A déli Krýsuvíkurleið út a Kleifarvatn tó mellett vezet, amelynek területe 10 évvel ezelőtt egy földrengés után jelentősen csökkent. A sziklaalakzatok az út körül gyönyörűek, vulkanikus kitörésekből és földrengések által szagatott partszakaszok váltják egymást. A tó déli végén gőz száll a levegőbe, ez a Krýsuvík, egy geotermikus terület ahol forró sárfortyogók és kénes gőzölgések borítják a hegyoldalt. Krýsuvíkhoz közel található az algákkal teli, zöld színű tó, a Grænavatn.

12. Hafnarberg sziklák

Hafnir város déli részén fekszenek, amely egy régi halászváros. A terület különösen népszerű a madarászok körében, mivel a sziklákon különféle tengeri madárfaj fészkel.

13. Keilir

A Keilir egy magas, kúp alakú hegy a Reykjanes-félszigeten, és a térség egyik legismertebb hegye. Még egy iskolát is elneveztek róla. 380 méteres magas és megéri felmászni rá, meet szép kilátás nyílik az egész félszigetre.

14. Reykjanesviti

A Reykjanesviti világítótorony egy izgalmas tengerpart felett magasodik. A kilátás a világítótoronytól szuper, de a sziklaképződmények is megérnek egy kis tengerparti sétát.

Eredeti cikk:
http://icelandmonitor.mbl.is/news/nature_and_travel/2017/05/28/14_places_to_visit_on_reykjanes_peninsula/

1. A legmagasabb épület Reykjavíkban, a 6. legmagasabb építmény Izlandon

A maga 74.5 méteres magasságával a legnagyobb reykjavíki épület és második legnagyobb Izlandon (Egyébként a legmagasabb épület Izlandon a Smáralind bevásárlóközpont Kopavogurban - 77.6m). Izland legmagasabb ember alkotta szerkezetei: Eiðarban (Kelet-Izland) található rádióantenna (220 m), Naval rádióátjátszó Grindavíkban (244m) és a Gufuskálar rádióantenna a Snæfellsnes-félszigeten (412m)

2. 41 évig építették

A templomot 1937-ben tervezte Guðjón Samuelsson, és miután évekig gondolkodtak hol építsék meg és kiről nevezzék el (Hallgrímur Pétursson, az egyik legismertebb költő), 1945-ben kezdődhetett el az építése. Nagyon lassan épült, a végleges átadása egészen 1986-ig húzódott.

3. A design-jához az izlandi természet adta az inspirációt

Guðjón Samúelsson az izlandi táj jellegzetes formáit és a skandináv modernizmust akarta ötvözni a templom formájában, elsősorban az Izland-szerte található, lávafolyások alakította bazaltoszlopok egyedi szépsége ihlette meg.

4. A Hallgrimskirkja egy grandiózusabb terv egyetlen darabja csak

Guðjón Samúelsson eredeti tervein az egész tér mint "az izlandi kultúra citadellája" szerepelt, körbevéve a templomot egyetemekkel, művészeti intézményekkel, a Helsinki-i Szenátus tér mintájára. Végül ebből a grandiózus tervből nem lett semmi, a templom körüli tér beépítésére egészen az 1990-es évekig nem volt elfogadott terv.

5. Az építkezés nagyon ellentmondásos volt

Néha azt mondják, hogy az izlandiak semmit sem szeretnek jobban, mint vitatkozni az épületekről, az építésről és a területrendezésről. Minden izlandi nagy építési projektet ezért országos vitára bocsájtanak. A Hallgrímskirkja sem volt ez alól kivétel. Nem csak az építése tartott sokáig (41 év), hanem jelentős költségkiadásokkal járt, és még akkor sem fejeződött be, amikor nagyszabású javításokat kellett elvégezni a tornyon 1983-ban. Kiderült, hogy a beton hibás volt, a torony tetejének komoly pusztulásával és visszaépítésével járt. Ez és a túlzott költségek okoztak némi frusztrációt az izlandiak körében.

6. A Hallgrímskirkja a világ egyik legkülönösebb helye az istentiszteletre.

A templom a világ legfurcsább épületeinek listáján szerepel szinte mindig. 2012-ben például a dán Politiken nevű napilap a világ tíz legfurább, vagy "leghírhedtebb" egyházi intézménye közé választotta, és 2014-ben a Strange Buildings weboldalán a világ egyik legfurcsább épületének választották. A Boredpanda weboldal 4520 látogatója a világ 33 legkülönösebb épületei közül a 24. legfurcsábbra rangsorolta

7. NEM Reykjavík katedrálisa

Mérete és tekintélyt parancsoló elhelyezkedése miatt a sok külföldről idelátogató, de még néhány helyi lakos is azt feltételezi, hogy ez Reykjavík székesegyháza. De technikailag nem, ez csak egy nagyon nagy templom! A Hallgrímskirkja Hallgrímur Pétursson-ról kapta a nevét, aki egy 17. században élt pap és Izland egyik legkedveltebb költője. Reykjavík tényleges katedrálisa (Dómkirkjan í Reykjavík) a belvárosban található, a Parlamenttel szemben.

 

Népszerű kérdéseink közé tartozik, hogy van-e Izlandon állatkert és hol? Nos, klasszikus állatkert nincsen de számos farmot, családi parkot, állatsimogatót tudunk javasolni. Íme néhány tipp:

1. Family Park & Zoo ReykjavíkLaugadalur-völgyben (http://www.visitreykjavik.is/laugardalur-valley) Reykjavík városa üzemeltet egy állatparkot, ahol rénszarvasokat, fókákat, sarki rókákat és az izlandi farmokra jellemző háziasított állatokat lehet megnézni.Belépő: 860kr felnőtteknek, gyerekeknek 450 ISK, 4 éves kor alatt ingyenes.
   Weboldal: http://mu.is/en/

   

2. Petting Zoo SlakkiA Dýragarðurinn í Slakka egy miniállatkert - kisállat simogató Dél-Izlandon (Skálholt mellett). Cicák, kutyák, lovak, malacok, nyulak, papagájok találhatók leginkább. Emellett van lehetőség biliárdra, minigolfra, de játszótér, kávézó és fagyizó is tartozik hozzá.Cím: Bláskógabyggð, Izland Weboldal: https://www.facebook.com/slakki/ https://www.south.is/is/south/service/slakki-mini-zoo
   
3. Holmúr Petting ZooBirkák, lovak, kecskék, malacok, izlnadi pulykák, kacsák és még számos háziasított állat található ezen kicsi állatfarmon Höfn és Jökulsárlón között. A Holmúr farm emellett szállást is kínál az idelátogatóknak, és rénszarvas túrákat is szerveznek.Cím: Hólmur Mýrar, 781 Höfn
   Weboldal: http://www.visitvatnajokull.is/Whattodo/ViewItem/holmur-farm-zoo-1
   
4. Hólar Farm Minizoo - Nyugat-Izland
   Belépőjegy: 0 - 2 ingyenes, 2 - 18 1000 isk, felnőtt 1500 isk.
   Cím: Hólar, Búðardalur 371
   Weboldal: https://www.facebook.com/holarminizoo/

Nagyon sokszor találkozunk azzal a kérdéssel, hogy Izlandra melyik évszakban menjünk. Persze azon túl, hogy Izlandra mindig érdemes, összeszedtük minden hónap előnyét hátrányát az eddigi utazásaink tapasztalatai alapján.

JANUÁR

Az izlandi tél természetesen hideg, bár a déli területek néha produkálnak érdekes időjárási körülményeket köszönhetően a Golf-áramlatnak, nem ritka januárban 0 vagy akár plusz 5-6 fok. Januárban Izland partvonala mentén tudunk barangolni, a belső területek megközelíthetetlenek.
Előnyök: a téli hónapokban van a legtöbb esélyünk sarki fényre, hiszen kevés a napos órák száma (kb. 5-6 óra), a szállások és autóbérlések költsége alacsonyabb, kevesebb a turista, napos időben gyönyörű fények vannak. Ilyenkor próbálhatjuk ki a téli izlandi kalandokat: gleccsertúrákat, jégbarlangokat, kutyaszánozást, hómobilozást.
Hátrányok: kevés a nappali órák száma, tehát alaposan meg kell terveznünk az utunkat, hogy időben odaérjünk a látványosságokhoz. A táj kevésbé színes, inkább minden fekete, szürke és fehér de az is gyönyörű. A madár- és állatvilág is szegényes ilyenkor, az izland lovakon és birkákon kívül más állat nem fogunk talákozni. Esetleg északon fókákkal, keleten rénszarvasokkal.

FEBRUÁR

Nincs jelentős különbség januárhoz képest, sarki fény, behavazott táj, északon hidegek, déli partszakaszon melegebb idő. Sokszor tapasztaltuk, hogy januárban és februárban is délen melegebb az idő mint Magyarországon. A szinte állandó szél miatt az enyhébbb fokokat is hidegebbnek érezzük. Bálnalesek nincsenek télen, ezért a téli sportok kerülnek előtérbe: gleccsertúrák, kutyaszánozás, síelés stb.

MÁRCIUS

Márciusban még inkább a téli jellemzőkre számítsunk, a hónap vége felé kezd éledni a természet, ezért nagyon kiszámíthatatlan milyen körülmények várnak ránk. Sarki fény ekkor még szintén nagyon esélyes. Újraindulnak a bálnales hajóutak, de még a téli izgalmak is elérhetőek (pl. jégbarlangok, gleccsertúrák, búvárkodás - snorkeling). Az utak állapota is változó lehet, figyeljük nagyon az útinformot ((www.road.is) és fokozottan az utakat, mert még sok helyen jegesedés lehet.

ÁPRILIS

Ebben a hónapban már enyhébb idő várható, de kiszámíthatatlanul szélsőséges is lehet. Mi tapasztaltunk már enyhe napsütéses időt, de egészen zord, kegyetlen hózivatart is. A dél-izlandi területek kezdenek kiszabadulni a hó fogságából, de északon még számíthatunk kemény télre, a Felföldön is még tombol a tél. Jökulsárlón gleccserlagúnájában a hónap végén elindulnak a kétéltű hajók.

MÁJUS

Május közepétől indul be általában a főszezon, ekkortól beszélhetünk izlandi nyárról. A déli és északi területekről visszahúzódik a hó és kezdenek a nappalok nagyon hosszúak lenni, a hónap vége fele már szinte le sem megy a Nap. A felföldi utak ilyenkor még általában járhatatlanok. A turisták száma látványosan megugrik és a szolgáltatások árai is emelkednek.

JÚNIUS

Június már igazi nyárnak számít, kifoghatunk végig gyönyörű napsütést és Izlandi viszonylatban meleg időt (15-20fok), Egyfolytában világos van. 1-2 órára tünik csak el a horizont mögé a Nap. A táj a szürkés-halványzöldről átvált élénk zölddé és sárgává, a madárvilág változatos lesz, a lundák is visszatérnek. Minden látványosság könnyen megközelíthető, de sok turistával fogunk találkozni. A kempingek megtelnek, a szállások nagyon drágák lesznek, és még így is nehezen lehet találni. Ezért ha valaki a nyáron tervezi az Izlandi útját, akkor jó előre nézzen szállás után. A felföldi utak jellemzően június közepén nyílnak meg. Lehet menni bálnalesre, orkalesre, lundalesre, és a különféle aktív extrémsport lehetőségekre.

JÚLIUS

Hasonló júniushoz. Melegebb idő, virágzó természet, sokszínű madárvilág. Rengetegen lovagolnak, horgásznak és túráznak országszerte, a Felföld jól járható, Westfjords híres érintetlen rezervátumába (Hornstandir Nature Reserve) is ebben az időszakban lehet ellátogatni.

AUGUSZTUS

A hideget nem kedvelők számára a legjobb hónap, de ebből következően a legdrágább is. Minden tele van, a déli híres látványosságok már-már az élvezhetetlenség határát súrolják, ezért mi is inkább erre az időszakra szervezzük a felföldi és a nyugati (Westfjords) körútunkat. A hónap vége fele már hosszabb ideig van sötét, mi már láttunk sarki fényt - augusztus végén.

SZEPTEMBER

A hónap eleje még nyár, a közepétől kezdhet rohamosan romlani az időjárás. A felföldi utak még járhatóak, és ilyenkor futhatunk bele az izlandiak nemzeti szertartásaiba, az évenként egyszer megtartott birkabegyűjtő és -szétválogató ünnepségekbe (Réttir). Az éjszakák egyre hosszabbak, sarki fény már előfordulhat. A lundák a hónap közepén már lejjebb húzodnak a tengerekre.

OKTÓBER

A nyár véget ér és kezd minden rohamosan átalakulni téllé. De, ahogy a március és április, az október és a november is teljesen kiszámíthatatlan, sokszor nagyon szeles és csapadékos, de előfordulhat kellemesen enyhe hét is. A felföldi utakat lezárják, mert ellepi a hó a magasan fekvő részeket. A turizmus csökken, visszaváltanak a szolgáltatók utószezoni árakra és kapacitásokra. A táj még színes, de a madárvilág ritkul. Az izlandi tájból eltűnnek a birkák, már csak a szélsőséges körülményekkel dacoló izlandi lovak láthatóak.

NOVEMBER

A hónap közepétől már kemény havazások és lezárt utak lehetnek országszerte, főleg északon. A táj az élénkzöldről-sárgáról szürkébbre vált, beindulnak a téli sportok, Jökulsárlónnál leáll a hajókázás. Sarki fényre nagy esély nyílik, hiszen sokat van már sötét, és egyre kevesebb a turista.

DECEMBER

Mindenfelé lehetnek havazások, de tapasztalatunk alapján délen inkább esős és szeles, az északi országrészben viszont szinte állandó havazás és lefagyott utak a meghatározó élményeink. Programokban leginkább a téli sportok kerülnek előtérbe: síelés, hómobilozás, kutyaszánozás, lovaglás. Sarki fény a többi téli hónaphoz hasonlóan rendkívül esélyes, a nappalok kb. 5-6 órát tartanak csak.

Amint az láthattuk Izlandon minden hónapra és évszakra vannak izgalmas lehetőségek, más-más arcát mutatja, mi nem vennénk a bátorságot, hogy eldöntsük melyik a "legjobb-legszebb". Szeretjük a nyarat Izlandon, szerettjük a zordabb telet is a sarki fénnyel, de például ezek a sorok november elején íródnak Izlandon, ahova most érkeztünk ki a csoporttal. Gyere velünk te is! Bármikor.

Az Izland körüli szigetek száma nehezen meghatározható, csak Breiðafjörður szigetvilágát 2700-ra becsülik. Van, amelyik örténelmi viharok színtere volt századokon át, míg másikról azt tartják, hogy ott megállt az idő. Van, amelyen 5000 ember él, míg másikon egyetlen család gazdálkodik. Van közöttük több millió éves, s olyan, amelyik 1963-ban született. Bejegyzés-sorozatunkban néhány érdekesebb szigetet mutatunk be, kezdjük először a Reykjavíkhoz legközelebb esővel, Viðey szigetével.

Viðey Reykjavíktól északra fekszik alig 1 kilométerre. A kb. margitszigetnyi terület történelmével tűnik ki a szigetek közül. mert már a 10. században lakott volt. 1226-ban Ágoston-rendi kolostort alapítottak, melynek tekintélyét fokozta, hogy Snorri Sturluson is megfordult falai között. 1751-ben Skuli Magnusson birtoka lett és az 1755-ben elkészült háza Izland legrégebbi, eredeti formájában fennmaradt épülete. Skúli a szigeten is halt meg.

 

A 20. század első felében egy kb. 100 tagú halászközösség lakta, de a másik felében elnéptelenedett és 1986-ban ismét Reykjavík város tulajdonába került. Azóta a sziget a fővárosiak kedvelt kirándulóhelye, a hajóforgalom főleg nyáron sűrű, étterem is található a szigeten.

A hajóút ára 1200ISK, óránként megy a Skarfabakki kikötőből.

A szigeten John Lennon-ra emlékezve felállították az Imagine Peace Tower-t, ami egy hatalmas reflektor és minden évben Október 9 (Lennon születése) és December 8 (Lennon halála) között látható. https://imaginepeacetower.com

Forrás: S. László Katalin - Izland, Wikipédia